Mindig kiemelkedő jelentőséggel bírt 1848. március 15. megünneplése. Ennek az évfordulónak, az évről évre való felelevenítése, az egyik legsarkalatosabb pontja a nemzeti identitástudat kialakításának a nevelő-oktató tanítói munkánkban. Fontos, mert a magyar szívekben mindig magában hordoz egy sajátos, szimbolikus jelentéstartalmat, a szabadság, a fejlődés, a modernizáció és a nemzeti tudat érzését.

Március 15-i megemlékezések iskolánkban

Az alsó tagozatban mindig kiemelkedő jelentőséggel bírt 1848. március 15. megünneplése.  Ennek az évfordulónak, az évről évre való felelevenítése, az egyik legsarkalatosabb pontja a nemzeti identitástudat kialakításának a nevelő-oktató tanítói munkánkban. Fontos, mert a magyar szívekben mindig magában hordoz egy sajátos, szimbolikus jelentéstartalmat, a szabadság, a fejlődés, a modernizáció és a nemzeti tudat érzését. Az ezen dátum által jelképezett korszaknak köszönhetjük gyönyörű himnuszunk keletkezését, zászlónk piros-fehér-zöld színeinek hivatalossá válását, illetve azt, hogy országunk fővárosa Pozsony helyett Pest, hivatalos nyelve pedig a latin helyett a magyar lett. Büszkének kell lennünk erre a napra.

Így az elmúlt évekhez hasonlóan idén sem maradt el iskolánkban a március 15-i megemlékezés. Igaz, hogy, erre a műsorra két évig készültünk, a 4.a és a 4.b osztállyal közösen, és kedves kolléganőmmel Szöszi nénivel.

A Vörösmarty úti tagépületben hagyomány, hogy a szabadságharcról való megemlékező műsorra, mindig a 3. évfolyamos diákok készülnek előadással. Tettük ezt nagy örömmel a tavalyi évben is, nagy izgalommal és lelkesedéssel. De sajnos a járvány az előadásunk előtti pillanatban közbeszólt. Nem tudtuk előadni műsorunkat. A sok munkát, amit belefektettünk a gyerekekkel, nem akartuk, hogy kárba vesszen, ezért eltérve a hagyományoktól ebben a tanévben felelevenítettük a tavalyi évben megtanult, begyakorolt szinte kész műsort.

A digitális oktatás elkezdődése előtt, már érezhető volt a levegőben, hogy újra hasonló lesz az iskolák és a nebulók sorsa az elmúlt évhez hasonlóan nemzeti ünnepünk idején. Ezért úgy döntöttünk Szöszi nénivel, hogy még az iskola bezárása előtt, kicsit előre hozva az ünnepi megemlékezést, bemutatjuk az elkészült előadást osztályonként a gyereknek és felvételt készítettünk róla iskolai rendszergazdánk segítségével, amit online óra keretében néztek meg a két alsós telephelyen a gyerekek. A felvétel iskolánk Honlapján megtekinthető.

Reméljük, hogy ezzel a műsorral méltó módon tudtunk megemlékezni az 1848-as forradalom hőseiről és történéseiről.

Magyarné Baranya Zsanett

osztályfőnök

Március 15-e. Ha meghalljuk ezt a dátumot, biztosan eszünkbe jutnak a márciusi ifjak, Petőfi, a 12 pont ,….

A 8.c osztálynak ezenkívül még az is, hogy készülődés, próbák, az utolsó pillanatban elmaradt előadás a járványhelyzet miatt. Nem baj, majd jövőre – gondoltuk tavaly ilyenkor.

Sajnos a tavaly megálmodott előadást az idén sem tudtuk bemutatni, de nem adtuk fel. Újragondoltuk, s megvalósítottuk az online-tér adta lehetőségek között, s adtuk át a Munkácsy téri épület közösségének, illetve mindazoknak, akik ellátogattak iskolánk honlapjára.

Arra kerestük a választ, hogy milyen egy ünnep, milyen a szabadság, s milyen magyarnak lenni.

(Sajó Sándor: Magyarnak lenni)

Gulyásné Gál Katalin

osztályfőnök